Remek vonalvezetésű a pálya! Én még azt is megmerem kockáztatni, hogy azt mondjam, a pálya így ahogy van jó! Igaz én a sikánt megdupláznám, mert az azt követő kanyart így elég jó nagy tempóval be lehet venni és gondolom ennek lenne egy olyan lassítási célja is, hogy aki boxba akar menni, annak ne menjen neki a mögötte lévő, de így is nagyon jó, kalandos volt a pálya.
Egyetlen egy percre sem lehetett pihenni, olykor 3 körömbe került információkat gyűjteni a motor, a gumi, a fékek és a köridők adatairól, no meg hogy ki hol van a pályán.
Nekem tetszett a pálya, és nagyon meglepődtem azon, hogy ilyen jó teljesítményt tudtam nyújtani, mert előtte nem tudtam beállítani az autót, így 2 órám volt megközelíteni Márk idejét. Aztán valahogy ráéreztem a pálya dinamikájára és innentől kezdve élmény volt menni rajta, addig míg nem éreztem a pályát, csak szenvedtem én is.
Az időmérésen nem tudtam milyen időt fogok tudni menni, mert folyamatosan 34 literrel köröztem az edzésen, mert még mindig nem tudtam eldönteni elég-e az üzemanyag és hogy a gumik bírni fogják-e. Majd időmérőre lehúztam az üzemanyagot 11 literre, és toltam neki. Ilyet már átéreztem, ha jól emlékszek lehet ebben a bajnokságban, de lehet valamelyik másik Simco-sban, hogy míg a teszten nem éreztem nagy különbséget, időmérőre jobban vezethetőbb lett kevesebb üzemanyaggal. Nos kb. a 3. körre lett az autó minden esetben olyan, ami erre a pályára ideális (fékek, motor, gumi hőmérséklet). Már az elején mentem egy jó időt, aztán be box, és vártam, nézelődtem, fotózkodtam, ismerkedtem a grid girl-ökkel
De Márk megfutotta a puska golyó időt. De szinte számítottam erre, így megpróbáltam kb. olyankor kimenni hogy a 4.-5. köröm végére leintsék az edzést. Össze is jött, a végén megfutottam a 39.1-et, állam leesett, de megpróbáltam nyugodt lenni, mert mindig ilyenek után rontom el a futamot
Első versenyen a rajtra koncentráltam nagyon, mert tudtam a mögöttem lévők, rendre jobban rajtolnak mint én, de sikeresen eljöttem és innentől kezdve jött a spórolós vezetés: 1 kör ereszd el a hajam, 2 kör pihenő. Úgy láttam jó választás volt hogy előre a hard hátulra a soft gumit teszem, és az üzemanyag (34L) is elég, a végére maradt 3 liter.
Második futamon, szokásomhoz hűen, bealudtam a rajtot, azaz jókor kaptam el, de majdnem lefulladt az autóm, amolyan Barrichello-s rajtot fogtam, 2 v. 3 helyet buktam. Nem változtattam semmit, ugyan úgy hard elől soft hátul 34 liter. Igen ám, de a sok csata miatt elkezdett jobban fogyni az üzemanyag, úgy hogy a végére 1 liter maradt

az első kerekeim, hard gumikkal is a felére koptak.
Amikor már Márkot üldöztem, megpróbáltam takarékoskodni az üzemanyaggal, de próbáltam durvább, erőszakosabb kanyarokra késztetni Márkot, hogy fogyjon a gumija (nem tudom soft volt-e neki elől, vagy sem, de a futam elején gyorsabb volt, mint az elsőn). Aztán már a 2 körrel előtte kiszemelt előzési ponton, betettem a vasat, belső íven éppen hogy beelőztem, de tényleg csak centire egymástól, valahogy sikerült elé keverednem, de mivel ez egy folyamatos ívű kanyar, így a jó ég tudja megmondani, hogy melyikünk volt előnyösebb helyzetben. Majd jött a kedvenc kanyarom, amit drifftelve veszek be, de ehhez hamarabb kell már megfognom az autót, így Márk kicsit meglökött, de mivel lejtőn lefelé, enyhén csúsztatva érkeztem, pont elég volt ez arra, hogy a dombtetőn találjam magam

.
A motorom ott ahol volt le is fulladt, kb. 5mp-volt mire beindítottam, meg még ugyan ennyi mire lemásztam a domboldalról, ez volt a legnehezebb, mert nem láttam a pályát, nem tudtam jön-e valaki, nem akartam mások futamát elrontani, hogy a tetőlemezükre érkezek vissza

Na a lényeg, hogy Márk nagyon fair play versenyző és bevárt, maga elé engedett! Köszönöm, amúgy ilyen ez a rallycross ha egy kis hiba van a vonatban, akkor tömegbaleset. Köszönöm.
Nos ezek után Emerico mögött mentem, majd jött Cselt, aztán mentem Fábiánfyra. Beálltam egy olyan tempóra, ami visszahűti kicsit a gumikat, hogy mikor már felérek az 1. helyezetre, ne a féktávokkal bajlódjak. Nos mikor utol értem, kinéztem magamnak 3 helyet. A jobbos, salakosat, a kedvenc kanyarom előtt, a balos visszafordítót a hosszú aszfaltos rész előtt és az első kanyart. Nos már nem emlékszek hol sikerült elmennem, a lényeg, hogy nagy mázlim volt, hogy még az utolsó 2 körre maradt valami tapadásom.
Egyszóval, végre sikerült önerőből nyernem! Ez kicsit megnyugtat, már kezdtem frusztrált lenni, hogy elfelejtettem vezetni
Gratulálok mindenkinek a versenyhez, nem volt egy egyszerű pálya, szerintem még ha végig aszfalt lett volna, sem lett volna egyszerű, max jobban tapadt volna egy darabig a gumi
