Nagyon nehezen indult a felkészülés. Tudtam, hogy nem ismerem a pályát és tanulva a Paul Ricard-os bakimból inkább korábban kezdtem el tesztelni mint később. Nagyon sokáig nem találtam a megfelelő beállítást, aztán betöltöttem az Imolai setet és adtam a hátsó rugó határolóra 2-t és tökéletes lett.
Kvali előtt éreztem, hogy egy 5. helynél biztosan nem lehet jobb, de tudtam hogy a versenytempóm ismét jó lesz a futamra. Kvali első 20 percében folyamatosan szenvedtem. Túl óvatos voltam minden kanyarban, így nem tudtam jó időt menni. Amikor egyszer végre nagyon jó volt az 1. szektorom, középső végére utol értem Szabó Zolit így elment a köröm. Szerencsére a végére örökös csapattársam a segítségemre sietett és ki(be)húzott a bajból így 7. lettem.
Rajtot az előző versenyekhez képest jól kaptam el, az első szektor végére már 4. lettem, elég szépeket előztem, ahova lehetett bebújtam. Aztán üldöztem Pintér Rolit, majd Milánt és aztán megpróbáltam elszakadni. Sajnos a futam eleji nagy csatározásokban eléggé elégettem a hátsó gumikat, ami miatt nem is tudtam annyira jó tempót menni folyamatosan. Etap végére 1.5mp-re megközelítettem Czimer Gabit, de tudtam hogy ez sokkal nagyobb lesz miután kiállunk. Pont egyszerre érkeztünk a boxba, ő nem tudta hogy honnan van a boxvonal, én direkt megnéztem hogy hol kell fékezni, és emiatt olyan szépen berobbantam mellette a füvön a boxba, hogy öröm volt nézni. Szerintem Ő is csodálkozott egyet.

Kijövetel után miután a többiek is lerendezték a kerékcserét, Leitner kolléga mögé értem akit nem bírtam legyűrni. Direkt olyan váltóáttételt raktam be futamra, hogy szélárnyékban verhetetlen legyek. Norbinak viszont alapból nagy volt a végsebessége, így nem tudtam beérni, aztán Milántól kellett már védekeznem, sikeresen. 3. hely.
Minden riválisom előtt végeztem, ugyhogy elég sikeresnek mondható a mai futam.